 |
Horváth Ágota–Landau
Edit–Szalai Júlia (szerk.) Új Mandátum, Budapest,
2000. ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ |
ELFOGYOTT!!!
„A hazai cigányság problémái csupán időszakosan, egy-egy fellángoló konfliktus után kerülnek a figyelem középpontjába, holott a cigánykérdés a maga megoldatlanságával a mai magyar társadalom állandó feszültségforrása. Kötetünk éppen ezért nemcsak egy modellnek tekinthető helyi konfliktust mutat be, hanem a kérdés különféle összetevőire is igyekszik rávilágítani? A kötet írásainak megszületése óta újabb konfliktushelyzetek alakultak ki. válogatásunk talán az ezek közötti eligazodáshoz is hozzá tudja segíteni olvasóját."
A kötet első része azt a vitát állítja központba, ami a cigányokról szóló meghatározások elméleti és módszertani kérdéseiről, illetve ezek demográfiai összefüggéseiről szól. A második rész tanulmányai a nyelvi hátrányokra, iskoláztatásra, a cigányok foglalkoztatására és egészségügyi ellátására összpontosítanak. „A Rádió utcai történet” című harmadik rész a székesfehérvári kilakoltatás és a Fejér megyében tapasztalt cigányellenesség, illetve az ennek kapcsán kibontakozott polgár-jogi ellenállás dokumentumait és elemzéseit tartalmazza.
Tartalom
Bevezető megjegyzések
I. A Rádió utcai történet
Bernáth Gábor - Messing Vera:
A magyarországi média és egy interetnikussá váló szociális konfliktus: a székesfehérvári
gettóügy nyilvánossága a többségi és a roma médiában
Válogatás a tárgykörben
megjelent írásokból
Tények és szereplők
Kerényi György: Milliomosok
Hell István: pozitív diszkrimináció – vagy cigányellenes hisztériakeltés?
Pető András: „Ránk van írva a C betű"
Bojtár B. Endre–Kerényi György: Rádió utcai utójáték
Nagy István: Fehérvár a békés rendezésben érdekelt
Horváth Margit: „Ott érezték jól magukat"
Ütköző vélemények
Kerényi György–Kende Ágnes: A Rádió utca a sajtóban – A sajtó a Rádió utcában
Kertese Gábor: Szégyen
Marián Béla: A közvéleménye
Tódor János: „Bánom is én, hogy gettó vagy nem gettó"
Győrffy Iván: „Rossz emberek a maszekok, a cigányok, néha a zsidók is"
Zöldi László: Konténer
Ladányi János–Horváth Aladár: Székesfehérvár üzenetei
Beke Kata: A kamara meg a gazdasszony
Osztojkán Béla: Exodus vagy evakuáció?
Radó Péter: Miről is beszélünk?
Elek István: A „gyerekgyalázó" Kerecsend
Az események értelmezése
Mézes Flórián: „Diszkriminációellenes örvényre van szükség"
Kis János: Roma jogok – magyar érdekek
Szalai Júlia: A kényszerasszimiláció zsákutcája és a kisebbségi jogok
A kisebbségi ombudsman állásfoglalása
Dr. Kaltenbach Jenő: A székesfehérvári önkormányzatnak a Rádió utca 11. számú
ház lakói elhelyezésével kapcsolatos intézkedései miatt tett kezdeményezés
II. Ki a cigány?
Ladányi János–Szelényi Iván:
Ki a cigány?
Havas Gábor–Kemény István–Kertesi Gábor: A relatív cigány a klasszifikációs
küzdőtéren
Ladányi János–Szelényi Iván: Az etnikai besorolás objektivitásáról
Kertesi Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetőségeiről
Ladányi János–Szelényi Iván: Még egyszer az etnikai besorolás „objektivitásáról"
Hablicsek László: Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig
Neményi Mária: Kis roma demográfia
III. Tanulmányok a cigányság
helyzetéről
Mészáros Árpád–Fóti János:
A cigány népesség jellemzői Magyarországon
Kemény István: A nyelvcseréről és a roma/cigány gyerekek nyelvi hátrányairól
az iskolában
Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete
Loss Sándor: Út a kisegítő iskolába
Wizner Balázs: Cigány programok hatása az identitásra és a társadalmi integrációra
Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt
és után
Gyukits György: A romák egészségügyi ellátásának szociális háttere
Lukács György Róbert: A roma nonprofit - a nonprofit roma
Ladányi János–Szelényi Iván: Adalékok a csenyétei cigányság történetéhez
Szalai Júlia: Az elismerés politikája és a cigánykérdés
Vági Péter: Cigányok Szekszárdon
Tóth Marcell: A felszabadult falu: Zalakomár
RENDELÉSI INFORMÁCIÓK: terjesztes@ujmandatum.hu